FANDOM


!!!VAROVÁNÍ!!! - tento článek rozhodně není psán srozumitelštinou, proto by jej neměl nikdo číst.

Kockázat !!! Új szerkesztőknek: Soubor:Južné Slovensko.mp3
Felvidék
Horná zem
Juhoslovensko
Felvidek-znak
Felvidek-vlajka
hymna:Ria, Ria, Hungária!
Most Márie Valérie

Párkány látképe az Esztergomi bazilikából, előtérben a Dunai Mária Valéria híddal

Felvidék területének 95%-át a Kárpátok északi része foglalja. Ezenkívül van két síkság: a Pozsonyi-medence valamint a Bodrogköz északi része. Legfontosabb folyói: Duna, Kis-Duna, Vág, Garam, Ipoly. Víztárolói: Zemplén-víztároló, Árvai-víztároló. A legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, Tátra-hegységben található, amely messze híres Európában.

TörténelemEditovat

Felvidék az egykori Magyar Királyság északi területe. A terület a Római Birodalom korában a hun törzsek, főleg magyarok által volt igen ritkán lakott. A Honfoglalás után Felvidék a magyar állam része volt 1920-ig. Ez alatt az idő alatt igen fontos terület volt Felvidék bányászati és földművelési szempontból. Pozsonyban, a terület központjában koronázták meg a magyar királyokat. A Török Birodalom terjeszkedése idején Felvidék nem került török kézre, továbbra is a független Magyar Királyság része volt.

A Magyar Királyság újraegyesülése és osztrák befoylás erősödése után is Felvidék egy igen fontos terület volt kereskedelmi, kultúrális és bányászati szempontból. Az 1848-as forradalom idején Felvidék középső részén rengeteg csata és hadművelet volt. 1849-ben az orosz csapatok Felvidék felől támadták meg Magyarországot, legelőször Eperjes várost támadták, majd Kassa és Miskolc fele támadtak.

A "boldog békeidők"Editovat

Az Osztrák-Magyar Monarchia fenállása idején továbbra is igen fontos terület volt ipari szempontból: könnyüipar (pl. Zsolna, Kassa), élelmiszeripar (pl. Zsolna, Pozsony, Rózsahegy), fémipar (pl. Salgótarján, Miskolc, Kassa), valamint mezőgazdasági szempontból is fontos volt (Zsolna, Salgótarján és Rozsnyó környéke).

Az I. világháború idejénEditovat

Az I. világháború idején Felvidék lakosságának már fele szlovák volt, ám itt ezen a területen lényeges csata nem volt. 1918-1919-ben a cseh hadsereg bevonult Felvidékre (hasonlóan bevonultak a román királyi csapatok Erdélybe) és a magyarokból álló Vörös Hadsereg el harcolt (ez nem összetévesztendő a Szovjetunió hadseregével). 1920 június 4-én a párizsi Trianonban kötött békediktátum értelmében a nemrégiben megalakuló Csehszlovákia lett az új tulajdonosa Felvidék területnek. Ekkor kezdődött meg a felvidéki magyarok diszkriminálása, jogfosztása.

A II. világháború előtt és utánEditovat

A II. világháború előtt nemsokkal Magyarországnak sikerült bizonyos részben visszaszereznie az elvesztett területeit: az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből visszakapott 11 927 km²-t, ezen a területen 1941-ben 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a volt magyar és kb. 10%-a szlovák.

A II. világháborúban vesztesként végző Magyarország a párzsi béke értelmében újra le kellet mondjon Felvidékről, amely újból Csehszlovákia keleti része lett. Ekkor kezdtek életbe lépni a Beneš-dekrétumok, amelyek értelmében a magyarok elvesztik csehszlovák állampolgárságukat, nem szavazhatnak, és a magyarok megöléséért törvény előtt senki sem kell feleljen. A szocialista Csehszlovák államban, hasonlóan a többi Magyarország körüli szocialista államban, magyarokat asszimiláló politika folyt.

A független SzlovákiaEditovat

1992 december 31-én szétvált a Csehszlovák Köztársaság, létrejött a független Szlovákia, amely elméletileg egy demokratikus állam, a Beneš-dekrétumok továbbra is érvényben vannak. A 2006-os szlovákiai választásokon a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt nagy sikereket aratott, ekkor kezdődött egy magyarverő hullám, amelyek botrányokat kevernek.

Szlovákosítási elméletEditovat

Létezik egy elmélet Felvidék elszlovákosodására. Eszerint a cseh és a szlovák nép között semmilyen különbség nem áll fenn, ugyanaz a nép. Az elmélet szerint a Csehország nyugati részén elhelyezkedő Szudéta-vidék (amely még ma is németek által sűrűn lakott) területről telepítették be a szlovákokat Felvidékre abban az időben, amikor Csehország és Magyarország az Osztrák Császársághoz tartozott. Eszerint az elmélet szerint az osztrák uralkodóknak érdekében állt a Szudéta-vidék elnémetesítése, ezért az onnan kitelepített csehek Felvidékre költöztek, a Szudéta-vidékre pedig németek költöztek.

Az elmélet kisebb bizonyitékkal is alá támasztható: A szlovák nép régies neve a "tót" (jelenleg a szlovákok gúnyolására használják). A tót népies változata a "tolt" szónak, ez pedig a "betolt" rövidítése. Vagyis a csheket "betolt"-ák, "betót"-ák Felvidékre, így lett a nevük "tót".

Felvidéki vármegyék a Magyar KirályságbanEditovat

Kelet-Felvidék (Kárpátalja) vármegyéiEditovat

Slovenská vlajka Közigazgatási felosztás - Szlovák köztársaság Slovenský znak

Eszák Szlovákia (Tatra-Turisztika Járás) | Dél Szlovákia (Felvidék) | Kelet Szlovákia (Kárpátalja) | Nyugat Szlovákia (Pozsonyi) |    


B čyeskye riečí žičenôEditovat

Uziemie planujú anektovat Panonci Madarz obsadiwi jih