Južné Slovensko

Z Necyklopedie

Přejít na: navigace, hledání

!!!VAROVÁNÍ!!! - tento článek rozhodně není psán srozumitelštinou, proto by jej neměl nikdo číst.

Kockázat !!! Új szerkesztőknek: Soubor:Južné Slovensko.mp3
Felvidék
Horná zem
Juhoslovensko
Felvidék – znak
Felvidék – vlajka
hymna:Ria, Ria, Hungária!
Most Márie Valérie.jpg

Párkány látképe az Esztergomi bazilikából, előtérben a Dunai Mária Valéria híddal

Felvidék területének 95%-át a Kárpátok északi része foglalja. Ezenkívül van két síkság: a Pozsonyi-medence valamint a Bodrogköz északi része. Legfontosabb folyói: Duna, Kis-Duna, Vág, Garam, Ipoly. Víztárolói: Zemplén-víztároló, Árvai-víztároló. A legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, Tátra-hegységben található, amely messze híres Európában.

[editovat] Történelem

Felvidék az egykori Magyar Királyság északi területe. A terület a Római Birodalom korában a hun törzsek, főleg magyarok által volt igen ritkán lakott. A Honfoglalás után Felvidék a magyar állam része volt 1920-ig. Ez alatt az idő alatt igen fontos terület volt Felvidék bányászati és földművelési szempontból. Pozsonyban, a terület központjában koronázták meg a magyar királyokat. A Török Birodalom terjeszkedése idején Felvidék nem került török kézre, továbbra is a független Magyar Királyság része volt.

A Magyar Királyság újraegyesülése és osztrák befoylás erősödése után is Felvidék egy igen fontos terület volt kereskedelmi, kultúrális és bányászati szempontból. Az 1848-as forradalom idején Felvidék középső részén rengeteg csata és hadművelet volt. 1849-ben az orosz csapatok Felvidék felől támadták meg Magyarországot, legelőször Eperjes várost támadták, majd Kassa és Miskolc fele támadtak.

[editovat] A "boldog békeidők"

Az Osztrák-Magyar Monarchia fenállása idején továbbra is igen fontos terület volt ipari szempontból: könnyüipar (pl. Zsolna, Kassa), élelmiszeripar (pl. Zsolna, Pozsony, Rózsahegy), fémipar (pl. Salgótarján, Miskolc, Kassa), valamint mezőgazdasági szempontból is fontos volt (Zsolna, Salgótarján és Rozsnyó környéke).

[editovat] Az I. világháború idején

Az I. világháború idején Felvidék lakosságának már fele szlovák volt, ám itt ezen a területen lényeges csata nem volt. 1918-1919-ben a cseh hadsereg bevonult Felvidékre (hasonlóan bevonultak a román királyi csapatok Erdélybe) és a magyarokból álló Vörös Hadsereg el harcolt (ez nem összetévesztendő a Szovjetunió hadseregével). 1920 június 4-én a párizsi Trianonban kötött békediktátum értelmében a nemrégiben megalakuló Csehszlovákia lett az új tulajdonosa Felvidék területnek. Ekkor kezdődött meg a felvidéki magyarok diszkriminálása, jogfosztása.

[editovat] A II. világháború előtt és után

A II. világháború előtt nemsokkal Magyarországnak sikerült bizonyos részben visszaszereznie az elvesztett területeit: az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből visszakapott 11 927 km²-t, ezen a területen 1941-ben 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a volt magyar és kb. 10%-a szlovák.

A II. világháborúban vesztesként végző Magyarország a párzsi béke értelmében újra le kellet mondjon Felvidékről, amely újból Csehszlovákia keleti része lett. Ekkor kezdtek életbe lépni a Beneš-dekrétumok, amelyek értelmében a magyarok elvesztik csehszlovák állampolgárságukat, nem szavazhatnak, és a magyarok megöléséért törvény előtt senki sem kell feleljen. A szocialista Csehszlovák államban, hasonlóan a többi Magyarország körüli szocialista államban, magyarokat asszimiláló politika folyt.

[editovat] A független Szlovákia

1992 december 31-én szétvált a Csehszlovák Köztársaság, létrejött a független Szlovákia, amely elméletileg egy demokratikus állam, a Beneš-dekrétumok továbbra is érvényben vannak. A 2006-os szlovákiai választásokon a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt nagy sikereket aratott, ekkor kezdődött egy magyarverő hullám, amelyek botrányokat kevernek.

[editovat] Szlovákosítási elmélet

Létezik egy elmélet Felvidék elszlovákosodására. Eszerint a cseh és a szlovák nép között semmilyen különbség nem áll fenn, ugyanaz a nép. Az elmélet szerint a Csehország nyugati részén elhelyezkedő Szudéta-vidék (amely még ma is németek által sűrűn lakott) területről telepítették be a szlovákokat Felvidékre abban az időben, amikor Csehország és Magyarország az Osztrák Császársághoz tartozott. Eszerint az elmélet szerint az osztrák uralkodóknak érdekében állt a Szudéta-vidék elnémetesítése, ezért az onnan kitelepített csehek Felvidékre költöztek, a Szudéta-vidékre pedig németek költöztek.

Az elmélet kisebb bizonyitékkal is alá támasztható: A szlovák nép régies neve a "tót" (jelenleg a szlovákok gúnyolására használják). A tót népies változata a "tolt" szónak, ez pedig a "betolt" rövidítése. Vagyis a csheket "betolt"-ák, "betót"-ák Felvidékre, így lett a nevük "tót".

[editovat] Felvidéki vármegyék a Magyar Királyságban

[editovat] Kelet-Felvidék (Kárpátalja) vármegyéi

Slovenská vlajka.png Közigazgatási felosztás - Szlovák köztársaság Slovenský znak.png

Eszák Szlovákia (Tatra-Turisztika Járás) | Dél Szlovákia (Felvidék) | Kelet Szlovákia (Kárpátalja) | Nyugat Szlovákia (Pozsonyi) |    


[editovat] B čyeskye riečí žičenô

Uziemie planujú anektovat Panonci Madarz obsadiwi jih

uncyclopedia